Kriszta: Mi is az a szociometria?

2009. október 23. - sportforras



Akárcsak a középiskolákban, csapatoknál is közkedvelt eljárás. Célja, hogy felmérje a szociális háló hatékonyságát (ki kivel barát, vagy nem barát…)
Emlékszem, gimnazista koromban nem kimondottan rajongtam az eljárásért, különösen, mert a magyar tanárom prezentálta az eredményt, nem túl empátikus módon („ Krisztike, látod azt a pontot a háló szélén? Na az vagy te.”). Így korán kellett szembesülnöm azzal, hogy deviáns viselkedésemmel kivet magából a csoport. (Lehet, hogy ezért lettem pszichológus?)


A kérdőív
DE, később rá kellett jöjjek, az egész kérdőívezés tényleg jó és hatékony, és megfelelőképpen prezentálva, az adott csoport is sokat tanulhat magáról. Nézzük meg, miből is tevődik össze maga a szociometria kérdőív:
1.      Rokonszenvi választásokra alapozó kérdések („ Ki mellé ülsz a buszon? vagyis Ki a barátod?”): Ebből hozható össze maga a szociogram, az az izé, ami megmutatja, ki kinek a barátja. Ide legtöbbször csak a kölcsönös választásokat jelöljük, tehát ha Gipsz Jakab bejelölte Pistikét és Pistike is bejelölte Jakabot. Kb így néz ki egy szociogram:


2.      Egyéb kérdések, pl:
a.        képességre vonatkozó – „Ki a leggyorsabb/legokosabb/legkreatívabb?”
b.      népszerűségre vonatkozó – „Ki a legnépszerűbb?”
c.       aktivitásra vonatkozó – „Ki a legvezéregéniségebb?” azaz „Ki szervezi a bulikat?” …..
d.      de léteznek negatív tulajdonságra utaló kérdések, ezeket ritkán teszik fel –„ Ki a leggenyább…”
Mindezekből megtudjuk, hogy a csoport szerint ki bír az adott tulajdonsággal.


Az értékelés:
Ha a szociogramm megvan, akkor azt összevetheted az egyéb képességre vonatkozó kérdések eredményeivel. Így például kiderülhet, hogy akinek a legtöbb kapcsolata van (sok a barátja, és nem úgy van sok kapcsolata) az a vezéregyéniség is csoporton belül. Ez megmutathatja csoport értékrendjét (azt csipálják a legtöbben, aki vezéregyéniség – érdemes megnézni, hogy az illető milyen tulajdonságokkal bír). De ehhez már személyes kapcsolat kell a csoporttal…
Szociometriából kinyerhető legfontosabb izék:
-          ki a perem (kinek nincs barátja)
-          ki a sztár (kinek van a legtöbb barátja)
-          kik azok, akik egy képességükkel kiemelkednek a többiektől (egyéb kérdések)


Tévhitek, azaz hol barmolta el a magyar tanárom:
A kérdőív felvétele előtt le kell fektetni egy-két alapszabályt. 
·         Ne olyan ember töltesse ki a tesztet, akitől valamilyen szinten függ a csoport (magyar tanár, edző…), mert nagy annak a lehetősége, hogy a csoport nem lesz túlontúl őszinte.
·         Ne ismeretlen ember töltesse ki a tesztet, legalább egyszer lásák a csapattagok az illetőt a teszt felvétele előtt
·         Mondjuk már el szegény szerencsétlen tesztalanyoknak, hogy mi a szórakozás fog történni (mi ez a kérdőív már megint, mi lesz a sorsa, meg úgy általában)
·         A titoktartás, mint olyan hangozzon már el
·         Dumáljuk meg a résztvevőkkel, hogy mily módon szeretnének visszajelzést kapni (ideális esetben név nélkül bemutatjuk a szociogrammot és elmondjuk, hogy mi látható rajta)


A kérdőív felvétele után is több dologra kell figyelni:
Szóval, a perem helyzeten lévőknél a legnagyobb a hibázási arány, főként ha sportcsoportról van szó, mert
·         érdemes megnézni, hogy az adott illető mióta tagja a csoportnak
·         érdemes megnézni, hogy milyen válaszokat adott („senki/mindenki” típusú válaszok arra utalhatnak arra, hogy nem bízott meg bennünk, így nem nyílt meg az illető)
·         ha nincs perem, az ugyanolyan szar, mintha sok perem van! A tévhitekkel ellentétben egy két különálló jót tehet a csoportnak (elfogadják a másságukat, tiszteletben tartják a véleményüket a többiek, meg hasonlóan elhanyagolható dolgok)
·         ja, és ha sportcsoportról van szó, akkor nézzük már meg, milyen poszton játszik csórikám! (ha kapus ne csodálkozzunk túlságosan…)
Ha nagyon széteső csoportról van szó, vagy két, egymástól elválló hálót látunk, akkor először nézzük meg mi lehet ennek az oka (ificsapat tagjai feljöttek a felnőttekhez …).


Tehát a legfontosabb szabály: a szociometria csak egy kiindulási pontot ad, ami segíthet abban, hol lehet fejleszteni a csoportot, és mik azok az erősségei, amire a nehéz helyzetben segíthet nekik.


Ja és egy személyes kérés azokhoz, akik felvennének ilyen kérdőívet. Próbáljunk egy kisit kreatívak lenni a kérdőív összeállításakor, és a „ki mellé ülsz a buszon” típusú kérdéseket váltsák már fel az olyanok „ Kinek tartottad már a homlokát a mosdónál egy csúnya parti után” típusúak!


Ha utána szeretnél nézni a témának, akkor keresd az alábbi könyveket
Mérei: Közösségek rejtett hálózata
Andersen: Doing Sport Psychology
Williams: Applied Sport Psychology
Lénárt: Téthelyzetben

A bejegyzés trackback címe:

https://sportpszicho.blog.hu/api/trackback/id/tr241765976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.