Kommentálom magam - a belső beszéd szerepe

2011. április 03. - sportforras

Akár tudatában vagy akár nem, állandóan beszélgetsz magaddal, amit belső beszédnek hívunk. Néha ezt a beszélgetést hangosan folytatjuk (például, amikor magadhoz beszélsz az alapvonalnál egy szerva előtt, vagy amikor lélekben felkészíted magad ahogy közelítesz a rajtgéphez), de többnyire, a beszélgetés a fejedben zajlik.
Néha az üzenetek amiket magadnak küldesz pozitívak – „Tudom, hogy meg tudom csinálni”, „Én vagyok a legjobb ütő a csapatban”, „Fenébe is, gyors vagyok!”. És néha az üzenetek negatívak – „Soha nem nyerem meg ezt a versenyt”, „az életem árán se tudok elkapni egy passzt se”, „balek vagyok”. Annak amit magadnak mondasz –pozitívat vagy negatívat – ereje van. Ezért nagyon fontos, hogy hatalmad legyen az üzenetek felett, amiket küldesz, és így hasznosíthasd a saját gondolataid erejét a teljesítményed javítása érdekében az élet minden területén, beleértve a sportot is.
A belső beszéd lehet pozitív vagy negatív, és mindkét típus mély hatással van a teljesítményre.
 
A pozitív belső beszélgetés olyan gondolatokból áll, melyek pozitív érzelmi reakciókhoz vezetnek. Itt van pár egyszerű példa a sportolókban lezajló pozitív belső beszédekből, és az ezeket követő lehetséges érzelmi reakciókból:
Pozitív belső beszéd -> eredményezett érzelmi reakció
„Meg tudom csinálni!” -> izgatottság
„Már voltam itt ezelőtt.” -> feloldódás
„Nem hagyom hogy legyőzzenek!” -> elszántság
„Megcsináltam. Megért mindent.” -> megkönnyebbülés
 
A negatív belső beszéd, ezzel szemben, közvetlenül a nemkívánatos, terméketlen, és káros érzelmi reakciókhoz vezet. Itt van pár egyszerű példa a sportolókban lezajló negatív belső beszédekből, és az ezeket követő lehetséges érzelmi reakciókból:
Negatív belső beszéd -> eredményezett érzelmi reakció
„Nyernem kell!” -> aggódás
„Mi van ha eltolom?” -> nyugtalankodás
„Mindig elrontom a dolgokat.” -> reménytelenség
„Megint cserbenhagyom a csapatom.” -> szomorúság
 
A belső beszéd valóságosan, fizikailag és mérhetően hat a teljesítményre. Minden egyes gondolatodat egy megfelelő érzelem, és az ebből származó fizikai reakció követi, amelyek mind befolyásolják a teljesítményt. Itt van pár példa a belső beszédre, az eredményezett érzelmekre, és a fizikai következményekre:
Belső beszéd -> eredményezett érzelem -> fizikai következmény
„Meg tudom csinálni!” -> lelkesedés -> nyugodt izmok
„Mi van ha eltolom?” -> idegesség -> izomfeszülés
 
Kezdd el nyomon követni a gondolat-mintáidat. Itt van pár lehetőség hogy hogyan:
  • Kötelezd el magad, hogy minden nap, minden edzésen, és minden játékban megpróbálsz figyelmet fordítani a belső beszédedre. Idővel jobban tudsz majd ügyelni a gondolataidra, de ez az elhatározásoddal kezdődik, hogy így teszel.
  • Gondolj vissza és írd le (írásban)a saját sikeres, és sikertelen sportteljesítményeidet. Próbálj meg emlékezni, hogy mire gondoltál, és hogyan éreztél. A cél itt az, hogy összekapcsold a pozitív belső beszédedet a győztes pillanataiddal, a negatív belső beszédedet pedig a veszteségeiddel, vagy hibáiddal. Ne aggódj ha nem tudsz pontosan visszaemlékezni hogy mit gondoltál vagy éreztél – csak jegyezz fel mindent amire emlékszel és keresd a motívumokat.
  • Cipelj magaddal egy kis belső beszéd-jegyzetfüzetet. Tarthatod ezt a jegyzetfüzetet a kocsidban, a szekrényedben vagy a tornazsákodban. Minden edzés vagy játék végén készíts egy feljegyzést. Tekintsd át az edzésedet vagy versenyedet, és azonosítsd mind a pozitív mind a negatív mintákat, és hogy hogyan hatottak az aznapi teljesítményedre. Lehetőleg amilyen hamar csak tudod, a történések után írd le a tapasztalataidat, amikor a legjobban tudsz rá emlékezni, hogy mit gondoltál vagy éreztél.
Amikor elkezded nyomon követni a gondolat-mintáidat, azonosítsd, hogy melyik pozitív és melyik negatív. Ha negatívak, kérdezd meg magadtól, hogy az alábbiak közül melyik kategóriába esik bele a belső beszéded:
  • maximalizmus: azt hinni, hogy tökéletesnek kell lenned, és a hibák elfogadhatatlanok
  • katasztrofizálás: egy kis hibát egy nagy negatív eseménnyé változtatni, elefántot csinálni a bolhából.
  • mindent-vagy-semmit gondolkodás: A dolgok vagy teljesen rosszak vagy teljesen jók.
  • személyessé alakítás: azt hinni, hogy az amit mások mondanak és csinálnak valahogy kapcsolódik hozzád.
  • a becsületesség téveszméjébe esni: azt gondolni hogy a sportnak mindig becsületesnek és egyenlőnek kell lennie.
  • hibáztatás: más embereket tenni felelőssé az érzéseidért, a személyessé alakítás ellentéte.
  • általánosítás: következtetést levonni egy egyedüli eseményből vagy kimenetelből.
  • jósolás: azt hinni, hogy tudod mi fog történni, úgy gondolni magadra, mint jós.
  • eredmény centrikus gondolkodás: azt hinni hogy az önértéked alapja a sportbeli eredményed.
Amikor be tudod azonosítani azt a két-három kategóriát amibe a negatív belső beszéded esik, elkezdhetsz figyelmet fordítani a negatív belső beszédedre végig a napodon. írd le, hogyan foglalkozol a negatív belső beszéd ezen fajtájával, akár az iskolában, az edzések vagy versenyek alatt, vagy a kapcsolataidban.
Ez a fokozott tudatosság segíteni fog neked megváltoztatni a gondolat-mintádat. Például ha tudatában vagy, hogy azt mondod „Nem vagyok egy jó ütő, és nem is leszek soha.” meg tudod változtatni valami sokkal pozitívabbra és reálisabbra, mint „ Rossz napom volt, de egy jó ütő vagyok, és holnap folytatom a munkát.”
Köszönjük a fordítást Hornyák Nórának!

A bejegyzés trackback címe:

https://sportpszicho.blog.hu/api/trackback/id/tr52795972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.