Össz pontos

2011. április 29. - sportforras

A sportpszichológusok különbséget tesznek az összpontosítás és a koncentrálás között. Azt gondolhatod, hogy a koncentráció az átfogó megfogalmazás, az összpontosítás pedig a pontos. A koncentráció egy hosszabb távú tevékenység, míg az összpontosítás jóval rövidebb. A koncentráció a céltábla, az összpontosítás pedig a céltábla közepe. A könyv célja a különbségtétel a koncentrálás és összpontosítás között, így az összpontosítás szót használjuk majd.

 
Az összpontosítás képessé tesz teljes figyelmet szentelni arra, amit csinálsz, és kizárod a zavaró tényezőket. Ez a képesség az egyik legkritikusabb tényező sok szempontból, ami meghatározza a sportbéli sikert.
 
A sikeres sportolók (sőt a sikeres emberek is) képesek a figyelmüket összpontosítani. Ha nagyobb képre összpontosítunk (mint például a kondíciónk tökéletesítésére, vagy a védekezésre egy szezonban) vagy egy közvetlen dologra összpontosítunk (például az edzéseken a lábmunka javítására) akkor az összpontosításunk szintje magasabb.
Valójában a sikeres sportolók egyik jellemző tulajdonsága a szándékos összpontosítás a verseny és a gyakorlás alatt. A legjobb sportolók minden sportban figyelni tudnak arra, ami számít (a feladat teljesítése) és ki tudják zárni, ami nem számít (minden más). Az, amire összpontosítasz, amikor versenyzel vagy gyakorolsz, hogy a legjobb tudásod szerint cselekszel. Ha arra összpontosítasz, hogy a (például baseballban) jobban végezd a feladatot, (ütőlendítéssel eltalálni a labdát), akkor az javulni fog. Ha inkább másra összpontosítasz (mint például, mennyire volt jó az előző ütésed, a dobó sokkal jobban dob, a tegnap esti veszekedésre a barátnőddel, vagy hogy a matek dolgozatod hányas lett), akkor az esélyeid a sikerre csökkennek. A zavaró okok lehetnek belsők (negatív vagy másra irányuló gondolatok), illetve külső (a szurkolók zaja).
 
Az összpontosítás közvetlen kapcsolatba van az éberségi szinttel is, ami befolyásolja az izomirányítást, ezért a teljesítményt is. Például, ha minden erőddel arra összpontosítasz, hogy kiejtenek, akkor valószínűleg ideges leszel, és aggódni fogsz. Ezektől a gondolatoktól létrehozzák az izomfeszültséget, és a heves szívverést, ezek közük viszont egyik se segítség a teljesítményhez. Másfelől ha arra összpontosítasz, hogy mi az, ami szükséges és fontos, akkor a tested válaszolni fog ennek megfelelően. Például, ha hátvéd vagy, és a belső összpontosításod arra irányul, hogy „nyugalom és elengedés”, akkor képes leszel arra, hogy végrehajts egy tökéletes, pontos dobást. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fogadó el is kapja azt, de azt igen, hogy végre tudsz hajtani egy jó dobást. Másfelől viszont, ha az összpontosításod központjában a jövő vagy a múlt van (például, ha a játék eredményén izgulsz, vagy, hogy volt egyszer egy rossz dobásod az utolsó negyedben) az csökkenti az esélyeidet abban a pillanatban.
 
Hibás összpontosítási körforgás
→ Hibás összpontosítás → Magas pszichikai éberség (izomfeszesség, heves szívverés, gondolatáradat) → Következetlen, hibás végrehajtás → Hibás végrehajtás, rossz teljesítmény
 
Eredményes összpontosítási körforgás
→ Céltudatos összpontosítás → Nyugodt pszichikai éberség (izmok lazák, nyugodtak, céltudatos) → Következetes, könnyed végrehajtás → Nagyszerű végrehajtás, jó teljesítmény

 

A figyelem irányai:

 

Széles és külső: A széles és külső összpontosítási terület felméri a helyzetet. Például ha egy hátvéd visszaad egy passzt, és közbe nézi a pályát. Ez egyrészről széles (az egész pályát figyelemmel tartja) és belső (figyeli a körülötte zajló eseményeket is). Más példák: ha egy golfjátékos beméri a lövés irányát, a röplabdajátékos megnézi az ellenfél szettjét, ha a az ütőjátékos a pályaszéli játékosok pozícióját felméri.
 
Széles és belső: A széles és belső összpontosítási terület összeállítja az elemeket, amik egy játékhoz kellenek. A széles belső összpontosítás azt jelenti, hogy tudatában vagy annak, hogy a melyek azok a területek, amelyeket javítani kell, hogy jobb sportoló lehess, mint például fittségi szint, a készségeid, vagy a mentális tréning. Például egy műugró mentálisan felkészül a versenyre. Ez széles (az összes mentális készség, amikor kisétál ugrani) és belső (minden más folytatódik benne). Más példák: Egy baseballjátékos elkészíti a játéktervet, a futó aki tervet készít, hogy hogyan fog előretörni a kanyarban, egy kapus, aki felbecsüli és értékeli a játék közbeni összpontosítási szintjeit.
 
Szűk külső: A szűk külső figyelem a külső tényezőkre vonatkoznak, de méretben kisebb. Például a softball játékos, aki végigköveti a labdát. Ez szűk (mert a labda egy kicsi tárgy) és külső (készen áll a cselekvésre). Más példák: Egy kapus végigköveti a labdát, a a golfjátékos elüti a labdát, vagy a céllövő becélozza a táblát.
 
Szűk belső: A szűk és belső figyelem a legapróbb részletek magadban. Például ha a futó a légzéstempójára összpontosít. Ez szűk (mert a légzésére koncentrál, ami egy nagyon apró részlete az összteljesítménynek) és belső (mert befelé figyel, nem arra ami körülveszi). Más példák: egy céllövő összpontosít a nyaka és a válla feszülésére, a focista vesz egy nagy levegőt, hogy ellazítsa a lábát büntető lövés előtt, vagy a teniszező ellazítja a karját szerva előtt. Az összpontosítási tényezők változnak egyik sportról a másikra, de ez a négy elem az összes sport része. Oszd fel a sportodat erre a négy részre, és akkor tudni fogod, hogy mi fontos a jó eredményhez. Legjobb, ha tudod ezeket az összpontosítási tényezőket, tudsz is összpontosítani rájuk, fellendíti a teljesítményedet. Gyakorolhatod a képi megjelenítést is az összpontosításhoz.
 
Csak a jelenre koncentrálj!
A jelen az egyetlen olyan dolog, ami a versenytársad lehet. A kutatások kimutatják, hogy a legnagyobb teljesítmény akkor van, ha a sportoló csak a jelenre összpontosít. Nem gondolnak a múltra vagy a jövőre. Ha a múlton vagy a múlton töprengsz, sok energiát elvesztegetsz olyan dolgokra, amelyek a teljesítmény szempontjából irrelevánsak. Mit csináltál a múlt héten vagy a múltkori játékon – jó vagy rossz – nem érdekes. Ha a jövőre vagy a múltra koncentrálsz, eltereled magad a jelentől, csökken az összpontosítás, megadod a lehetőséget a hibázásra. Ha nem vagy benne a pillanatban, automatikusan nő a lehetőség a hibákra, és csökken a sikerre.

Köszönjük a fordítást Kozma Balázsnak

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sportpszicho.blog.hu/api/trackback/id/tr552864892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.