Edzők vagy szülők? – sportolók motivációja és céljai

2019. augusztus 11. - sportforras

Szeretnénk kifejezni hálánkat, hogy ilyen sokan részt vettetek a kutatásainkban azzal, hogy megosztjuk veletek azok eredményeit. Elsőként a karate sportágában történt vizsgálat eredményeit mutatnánk be. Fiatal sportolókat kerestünk meg azért, hogy felmérjük, mivel hozható kapcsolatba a sporthoz kapcsolódó motivációjuk: a szüleik vagy az edzőik támogatásának mértékétől?

karate-kid-movie-the-karate-kid-by-ross-mccully-graphic-design-poster-d3ec79c0f619c04cbb6b7116eee8b044f.jpgGyorsan meg is magyarázzuk J. A sportolók célorientációját néztük, azaz, hogy milyen célból sportol: győzelemért vagy a kudarctól való félelme miatt; azért, hogy fejlődjön vagy félelme a fejlődés hiányától; vagy éppen azért, hogy másokhoz képest legyen jobb illetve félelem attól, hogy mások jobbnak bizonyulnak. Az elsajátítási célok (azért sportol, hogy jobbá váljon) kialakulása fontos a  sportolás iránti hosszú távú elköteleződés és az eredményesség szempontjából, így arra kerestük a választ, hogy vajon mihez kapcsolható ez a fajta motiváció kialakulása – az edző vagy a szülő (autonómia) támogatásához? Volt egy előzetes hipotézisünk ezzel kapcsolatban, de szerintetek kinek nagyobb a hatása?

Persze, máris felmerül, hogy mindez attól is függ hány éves sportolókról beszélünk, illetve milyen eredményeket értek el, természetesen minderre kitértünk. De még mielőtt az eredményekről beszámolnánk, köszönetet szeretnénk mondani mind a 127 kitöltőnek (csak WKF karate versenyeken indulók vettek részt ebben a vizsgálatban)! Szóval az eredmények:

Azoknál a sportolóknál találtunk kapcsolatot a feladatorientációja és az edző és szülők támogatása között, akik

-          Nemrég kezdték el a sportág gyakorlását és/vagy

-          Még nem értek el versenyeken dobogós helyezést vagy

-          Kiemelt versenyeken értek el helyezést (VB, EB)

Mit jelent mindez? Ha szeretnénk, hogy a sportoló sokáig bent maradjon a sportágában, illetve eredményes legyen, akkor fontos, hogy a sportolás első éveiben kialakítsuk náluk a megfelelő motivációt. Erre az jellemző, hogy a fiatal sportolók elsősorban azt nézik, hogy mennyit fejlődtek önmagukhoz képest. Igen, a győzelem fontos, de nem elsődleges, különösen a kezdeti években. Fontosabb, hogy a fiatal megtanulja észlelni azt, hogy hogyan fejlődik/változik. Ehhez az egyik leghasznosabb eszköz, ha teret adunk neki, és lehetőséget adunk számára, hogy döntsön a sportágával kapcsolatos kérdésekben.

Mindkét esetben a kulcsszó a kontroll:

        A fejlődés monitorozásával megtanulja, hogy csak arra figyeljen, amire hatással van (fejlődése) és kiszűrje azt, amit nem tud befolyásolni (helyezés, ellenfelek felkészültsége, sorsolás…).

-          Ha teret adunk a sportolónak abban, hogy döntsön a sportkarrierjével kapcsolatos kérdésekben, akkor megtanulja, hogy beleszólhat a saját sorsába, így képes lesz azt irányítani (azaz a szülők és az edzők megadják a lehetőségeket a sportoláshoz, a fiatal bizonyos helyzetben választhat ezek közül. Fontos! Nem arról szól, hogy minden esetben a sportoló dönt, az edzők és szülők határozzák meg a kereteket)

Ami még nagyon izgalmas: mindkét oldal szerepe kiemelt a sportoló megfelelő motivációjának kialakításához. Azaz a szülő hatással van gyermeke sportéletére, ezért fontos, hogy tisztában legyen a lehetőségekkel és azzal, hogy gyermeke fejlődése hol tart, azaz a jól informált szülő képes a leghatékonyabb(an) segítséget nyújtani. Másrészt az edző szerepe is ugyanilyen kiemelt, ami evidenciának hat, de a vizsgálat ismét kiemeli, hogy mennyire jelentős a hatásuk.

Megjegyeznénk, hogy ez a kapcsolat eltűnik a már eredményekkel rendelkező (de még nem kiemelt versenyeken) és már nagyobb edzésszámmal edző fiatalok körében. Egyrészt jó hír, másrészt bizonyos szinten természetes jelenség – ha a sportoló szert tesz egy bizonyos tapasztalatra, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy önmaga alakítja a motivációját, és nem a környezete (de korosztályos sajátosságok is szerepet játszhatnak).

Ami izgalmas, hogy az említett kapcsolat ismét megjelenik, hogyha a sportoló kiemelt versenyeken ért el eredményt. Hogy miért? Nem tudjuk biztosan. Lehet, hogy a nemzetközi versenyeken való részvétel nagyobb terheket ró a versenyzőre, családjára és edzőire, így hasonló kölcsönös függőség alakul ki, mint a kezdeti években, ahol a sportoló nagyobb mértékben szorul a környezete támogatására és visszajelzésére. Ezt mindenképpen érdemes lenne tovább kutatni.

Ha részletesebben olvasnátok az eredményekről, akkor keressétek a cikkünket a Magyar Pszichológiai Szemle következő számában!

A bejegyzés trackback címe:

https://sportpszicho.blog.hu/api/trackback/id/tr3315005198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.