Sportpszichó

Noémi: Túlélőcsomag edzőknek 1. rész

2009. december 28. - sportforras























Ezt az anyagot külföldön egy nemzetközileg elismert tréning (meglepő módon Coach Effectiveness Training-nek becézik, ha érdekel a téma, így megtalálhatod) során szokták átadni az edzőknek. Két adagban dobjuk át nektek az anyagot, az első rész címe: 



Hogyan jelezzünk vissza a sportolónknak, ha hibázott


  • Mit tegyünk: A hiba után, ha lehetséges azonnal bátorítsuk őket. Ez az a pillanat, amikor a fiatalnak a leginkább szüksége van a támogatásra. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a sportoló tudja, hogyan kell a hibáját kijavítani, akkor a bátorítás önmagában is hatékony. Azonban, ha szükséges adjunk javító jellegű utasításokat, de ezt is mindenképpen pozitív, bátorító formában. Az utasítások során nem szabad csak az elrontott múltbeli dolgokat hangsúlyozni, hanem azokra a jó dolgokra is fel kell hívni a sportoló figyelmét, amik akkor következnek be, ha végrehajtja az utasítást. Ezáltal a sportoló önmaga is motiválttá válik a hibái kijavítására, és nem a kudarcok vagy a helytelenítés elkerülésére törekszik.
  • Mit ne tegyünk: Ne büntessünk, ha a dolgok rosszul mennek. A büntetés nem csak a kiabálását jelenti, hanem megnyilvánulhat például a hangsúlyban, a tettekben és számos más módon is. A sportolók sokkal jobban reagálnak a pozitív megközelítésre. Ha a büntetéstől való félelmet csökkentjük, akkor a hibázástól való félelem is csökken. Törekedjünk arra, hogy az erőfeszítés hiányát, és ne a sportoló személyiségét kritizáljuk.
  • Mit ne tegyünk még: A javító jellegű utasításokat ne megalázó, ellenszenves vagy nyers formában fogalmazzuk meg. Ez azt jelenti, hogy kerüljük a büntető jellegű utasításokat. Ezek az utasítások sokkal valószínűbb, hogy frusztrációt, sértődést és haragot okoznak, és nem javítják a teljesítményt. Ne hagyjuk, hogy a jó szándékú utasításaink öndestruktívak legyenek.
  • Mit tegyünk még: A csapat szervezettségét próbáljuk világosan megfogalmazott elvárások által fenntartani. Hangsúlyozzuk, hogy a meccs során a csapat minden tagja részese a játéknak, még a kispadon ülők is. Alkalmazzunk olyan megerősítéseket, amelyek a csapatmunkában való részvételt erősítik. Ez azt jelenti, hogy próbáljuk elkerülni azt a nem megfelelő viselkedést, hogy a pozitív megközelítéssel éppen a kívánt viselkedés ellentétét erősítjük meg.
  • Mit ne tegyünk még: Ne akarjuk folytonos fenyegetéssel vagy korholással megelőzni a káoszt. Ne legyünk utasítgató tisztviselők. Ha egy sportoló visszautasítja az együttműködést, fosszuk meg őt valami számára értékestől. Ne alkalmazzunk fizikai büntetőmódszereket, mint például további körök lefutása. Ha az edzői irányelveket már ez elején érthetően és világosan megfogalmazzuk, és ezeknek megfelelően dolgozunk, akkor elkerülhetővé válik az, hogy állandóan a kontroll fenntartásával kelljen foglalkozni. A fiataloknak szükségük van világos irányelvekre és elvárásokra, de a szabályozásokat nem viselik el. Próbáljuk megtalálni az egészséges egyensúlyt.


 Interneten fellelhető sportpszichológiai irodalom:





A bejegyzés trackback címe:

https://sportpszicho.blog.hu/api/trackback/id/tr121765997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása