Miért van az, hogyha valaki segítséget/tanácsot kér tőlük, a találkozó előtti nap lemondja? Sajnos nem ez az első tapasztalatunk, és szerencsére nem is általános jelenség, de elég sokszor előfordult velünk.
Szóval most tanácsot kérnénk tőletek! Mit csináljunk másként?
Az előitélet - kezelésben már nagyon otthon vagyunk. Tehát ha adott egy sportoló, aki eljön, az nyugodtan kivetítheti ránk az össze pszichológiával kapcsolatos ellenszenvét/előitéletét/bármit, azt elég gyorsan le tudjuk bontani. De mi van azzal a helyzettel, amikor el se jönnek? Olyan tehetetlenség érzettel jár együtt, meg egy csomó kérdéssel, ugyanis ilyenkor nincs számunkra visszajelzés. Szóval szar. Olyan stornózási indokokat tök elfogadok, mint
"nem bírom a pszichológusokat, nem is értem miért jelentkeztem be hozzád", vagy
"még nem vagyok kész rá",
de azzal nem tudok mit kezdeni, hogy "a mai napi találkozót lemondom".
Csak visszajelzésre vágyom, semmi többre. Szerintetek mi lehet az oka? Oké, én, például félek az önismeret minden formájától, de ez csak addig tart, míg el nem kezdődik egy adott óra... , de mindig elmegyek az órára. Mondjuk ez van nálam, de nem hiszem, hogy mindenkinél ugyanez az ok áll fenn :)
Jaj, és szeretnénk picit megújulni, de az irányt szabjátok meg ti. Szóval a tudományos-fantasztikus cikkeink mellé mi kerüljön még be?
- élménybeszámolók sportolóktól?
- tanácsadás blogon keresztül?
- ...
Várjuk az ötleteket!!!!
