Mi van akkor, ha egy női sportolóról beszélünk, mi jut először róla az eszünkbe? Az, hogy nő, vagy az, hogy kőkemény sportoló? Ez a két dolog pasiknál legtöbbször együtt jár (minél nagyobb sportoló, annál nagyobb hím), de csajsziknál valahogy kettéválik, mintha a tradícionális női szerepek nem férnének össze a sportolói szereppel...

Amerikai kutatók arra keresték a választ, hogy milyen irányúak  a női sportolókkal szemben támasztott előítéletek. Fogtak kb 600 egyetemista diákot, amiből kb 200 volt sportoló (nemek aránya 50-50%) és kitöltettek velük egy jó nagy adag kérdőívet, ami a következőket tartalmazta (szabad fordítással :D ):

• Női sportolók tisztelete (A női sportolók több figyelmet kapnak- médiától, az egyetemtől, a szurkolótábortól... - annál, mint amennyit megérdemelnek; A női sportolóknak nem kellene több anyagi juttatást (ösztöndíjat) adni, mint amit a többi női tanuló kap az egyetemen; A női sportolók nagyon népszerűek a campus-on)
• Férfi sportolók tisztelete (a fentiek átfordítva férfiba)
• Női sportolók észlelt nőisége nevű skála (Itt két item volt: A női sportolók nem túl nőiesek; A fizikailag erős nőcik nőiesek)

Az eredmények azt mutatják, hogy:

• a nők nagyobb tiszteletnek örvendenek, mint a pasik (és elmondható, hogy a női sportolók tisztelték leginkább a társaikat, őket követték a férfi sportolók...), igaz a különbség nem mutatható ki statisztikailag, de legalább itt megjelenik az egyenrangúság.
• A nőiségben inkább egy semleges képet mutattak az eredmények - inkább látják a női sportolókat sportolónak, mint nőnek. Az átlag pontszám 6 körül mozgott, nem volt kilengés sem pozitív (a női sportolók inkább nőiesek) sem negatív (a női sportolók inkább nem nőiesek) irányba.
• A nők inkább látják nőiesnek a női sportolókat, mint a férfiak
• A sportolók inkább látják nőiesnek, mint a nem sportoló társaik.

Az igazi különbség a "Fizikailag erős nők nem nőiesek" kérdésben mutatkozott meg. Mélyen meglepő módon itt a férfiak 54%-a értett egyet az állítással, míg a nők csoportja csak 8%-a... Valahol itt látják a sztereotípia gyökerét a kutatók. Mivel a pályán a nők nem viselik magukon azokat a "jeleket", amit a többség "nőiesnek" tart (smink, nőies rucik, ékszerek, magassarkú...), így bekategorizálják őket a "fiús lányok" csoportjába. Ehhez még hozzájárul az a tényező, hogy a sportoló nők izomzata átlag férfi halandók izomzatát messze felülmúlja, ami tovább erősíti a "fiús" kategóriát. Sajnos jelen társadalmunkban az "izmos" és "erős" jelzők többségében a férfiakat illetheti meg. Hiába irigyeljük, mi nők, a női sportoló alakját, mint állat, a sztereotípia még él. Szerencsére azért történik változás a témában a "nő" és "sportoló" közti szakadék egyre kisebb.